2011. április 5., kedd

Jövök ide siránkozni T_T

Nem értem én az embereket! T_T

Nee-san azt mondja emlékeztet rám az a Bizonyos személy... És valóban... *csóválja a fejét*
Eddig észre sem vettem. Képtelen kétséges képtelenség, hogy ez igaz, és mégis. Képesnek kell lennem felismerni a valóságot.

Már értem, hogy mennyi nyüg lehettem ezekkel a dolgaimmal. Most, hogy a másik oldalon vagyok szétvet az ideg T_T
Hétszáz-millió kérdésem lenne minimum, de neeeeem... Kizárt, mert NEM, egyszerűen úgy sme kapnék választ. Ha pedig felteszem és reménykedem állandó csalódás ér. Valaki verje meg, vagy verjen meg.

Kell/nem kell + Kellek/nem kellek
A képlet rohadt egyszerű, és mégis annyira bonyolult, hogy folyamatosan csak ezen pörgetem az agyam.
Elegem van ebből a szarakodásból! Igent nem fogok kapni, a nem pedig nem fog feloldozni...

Te szentséges égi kapukulcs! Istenverte nagy marha vagyok, semmi más.
Miért kell nekem állandóan megkeverni a sarat magam körül, mikor már úgy is nyakig merültem az iszapban?
Ebben legalább egyformák vagyunk hurrárum... :(
Ki fogok készünl nélküle, és ki fogok készülni ha nem lehetek vele.
Istenverte marhája, nézz magadra végre... Fogd fel, hogy nem kellesz neki, és halj meg gyorsan, hogy aztán egyszer újra élhess valakiért akiért ismételten elhiszed, hogy érdemes... *mormolja magának, hátha végre ráébred a lelke amit a józan ész próbál beadni neki, de mind hiába...*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése