Volt egy ember, áldott lélek.
Ha velem volt tudtam, bú nem érhet.
Vicces volt ő, jókedvre derített,
míg egy napon móka helyett komoly lett,
és bemutatott egy idegennek.
Új év köszönt,mókamester helyét az idegen vette át.
Belőle lett ismerős,barát,testvér,lelki társ.
Itt vagyunk hát, s ki tudja mi vár még?!
Mit nyújthat egy újabb hét,vagy fél élv?!
Remélem,ha nem mindent,még így is sokat,
mert Lelki társból életenként jó,ha egy is akad…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése