Azt kell mondanom hiányzik... Hiányzik sok-sok perc, nevetés és együttlét. Amikor nem kell semminek sem történnie, csak érezd a másik jelenlétét. Hiányzik a fizikalitás, legyen az érintés, tapintás, csók, vagy csatározás...
Gondolat, szó és cselekedet. Amivel rengeteg élményt, érzést és tettet kedveltetett meg a nagyszerű, nem túl egyszerű ám fájdalmasan szép élet...
Hiányzik. -mondja ő és hallgatom én. Ám amikor elfordulok tőle, hiába suttogom, akár a néma éj. Már nem hallod, s nem érzed azt amit egykoron. Csak azt hiszed tudod mi volt...de tényleg tudod?! Vagy elfeledted hirtelen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése