2011. február 1., kedd

A zene az kell...

Kezdhetném úgy is, hogy "Zene nélkül mit érek én..."
Vagy akár a sokak által kedvelt üdítőital reklámszövegét: MINDIG!
De akár mondhatnám a legújabb szlenggel Mindiiiig minden körülmények között!

Zenével kelek, zenével fekszem... Zenére sírok és zenével nevetek. Felvidít, vagy lehúz ha kell. Ébren és álmaimban... ÉS ha nem szólnak mások dallamai, hát hallgatom a szívem ritmusát, légzésem váltakozó dallamát, vagy a madarak énekét, és a Csend szólóját...
Lehet minden szép, elveszhet minden. Míg van egy hang, csak egy apró hang is a szívben a reménytelenség véget érhet, ha új nap köszönt ránk.

Hallgatni a növekvő növények rostjainak hangját, a szél susogását, kavicsok koccanását amiket felvernek az autók. A távolban még akadnak emberek, s vidám gyermekek...
A zene, az kell...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése