2012. február 25., szombat
életed része
Sajnálom! Most már utólag én is belátom, hogy az a sok minden felesleges volt. Azt hittem elérhetek vele bármit. Hogy legalább egy csepp érzelmet kicsalhatok vele.
Mikor kiabáltam, sírtam és toporzékoltam.
Vagy csak épp duzzogás miatt nem szóltam,
inkább megnémultam.
Tudom-tudom-tudom...
Csak egy buta kislány voltam.
Arra gondoltam, átérezhető mindaz ami bennem van.
Hogy ha megéreznéd azt amit bennem okoztál,
megváltoztatná mindazt amit akarnál.
Tudom-tudom-tudom...
Csak egy buta kislány voltam.
Életed része akartam lenni,
ahogy csak bírnék mindent megtenni.
De elérhetetlen lélek vagy néha.
Sikertelen próbálkozásom vérző sebet vág...
Tudom-tudom-tudom...
Csak egy buta kislány voltam.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése