Mond csak Nee-san.
Emlékszel még a "régi" időkre?! Mikor faggatnod kellett, hogy mondjam el az érzelmeim mivoltát? Vagy amikor belezúgtam emberekbe kisebb-nagyobb időkre...
Mennyit tárgyaltuk a legutóbbi helyzeteket?! Azt a sok-sok sms-t és elemzést, mikor harapófogóval húztad ki belőlem a dolgokat. Kiálltál pasik mellett, vagy ellen, meghallgattál, szurkoltál és aggódtál.
Sokat gondolkoztam mostanság. Nem akartam hasonlítgatni, elemezni a mostani helyzetet, de mégis megtörtént. Teljesen más most, mint valaha. Különös, új, félelmetes...
Viszont erőteljes. :)
Amikor túlcsordulnak az érzelmek hajlamos vagyok könnyek formájában szabadjára engedni. Legyen az öröm, vagy bánat...
Nee-san! Azt hiszem Őt most Igazán Szeretem! Ha lehetséges 110%-osan is!!!
Nem tudom, hogyan, vagy miként, de egyszerűen annyi mindent másként látok mindent. Annyira vibráló és mégis pasztel és művészi. Ha rá gondolok csak egy hatalmas remegő, de boldog sóhaj tör fel a mellkasomból. A szívem táncra perdül, a gyomrom pedig összeugrik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése