2011. június 26., vasárnap

1. hét után

Nagyon tuti helyem lett azt kell mondjam. Egyszerűen imádom a Nikit és Lujzikát. Meg Andit, Dalmát...
A meló húzós és fárasztó, de ha nincs bent a főnök a hangulat nadon jóóóó.
apropó, enyhén átvedlettünk kis gügyörésző gyerkőcöké, szóval no komment XD
Az első hét után még lelkes vagyok, és reménykedem, hogy kitart. Bár a gondolat, hogy szabadnap nélkül húzom le a nyarat elég hervasztó T_T
Nyah de optimista pesszimista lévén remélhetőleg nem lesz igazam a szabadnaptalanságban... :D

2011. június 20., hétfő

Fankadeli - Fekete leves

Yo...a kábeleken át szűrődik a zaj.
Remélem mindenki hall!
Engem nem állít meg a golyó sem,
Fent a mennyország, de itt a pokol lenn.
Mint a kokó benn, összejátszik az aggyal,
Ámor becéloz, de kurvára kancsal,
Betonba születtem, pusztába temess el,
Estére jövök fekete levessel.
A horizont égeti fantáziám,
Miközben kielégít egy tini lány.
Na, ide figyi már, itt esélytelen,
Hogy boldogan élhess ezen a szeméthegyen.
Költő vagy rapper, íratlan tisztek,
Azért nem sírtok, mert mindent elhisztek.
De búg a nagybőgő, dúdol a zongora,
Ha úgy érzed, ne szólj, ha úgy érzed, mondd oda.
Ha azt hiszed ismersz, hát elárulom,
Nekem több ujjam van, mint ahány barátom.
Járom a tereket, keltem a padokat,
Mostmár elhiszed, hogy nem mondtam nagyokat?
Te mindig elhallgatsz, én súgtam pár titkot
Beatre az életem, nekem ez a hip-hop
Az igazság tiltott, ma mégis légy Éva,
Istenem, bocsáss meg, de tudnom kell még ma,
Hogy a levegő számomra mitől lesz fal,
Remélem mindenki hall...
Hogy a levegő számomra mitől lesz fal,
Remélem mindenki hall...

Refrén:

Az éjszakát keltem, köszön a járda,
A markolat izzad, lövésre várva.
Magányos minden, hiába áll párba,
Nekem a csend folytogató lárma.
Én akkor sem mennék, ha mindenki várna,
Láttam a világot itt lenn a bárban.
Leszarom a jachtot, pont elég a bárka,
A lelkem eladtam, de megvolt az ára.


A bőröm kiszáradt, de pálinkám óázis,
Senki se figyel, mégis mondom tovább,
És ordítanék(suttogok) a lakótelepen,
A pornó elriaszt, mégis áll mereven.
Oltalak mert úgy tűnik kajakra égsz,
Én amennyit iszok, te majdnem annyit tépsz.
Nyolc éve kezdtem, de manapság tudom,
A szívem még szűz, és majd eljön egy napon
A lány, aki mint a szivárvány a végén
Ládika tele kinccsel, minden perc élmény.
Vele lépek, vele szállok, mert vele
Van ennek az elbaszott életnek értelme.
Kételkedve nézem éjről-éjre,
Hogy hogyan lett ennek a sok libának férje,
Ki, ha nem figyel egy percre,
Rámennek a brére, de ne érts félre,
Vagyis leszarom, hogy mit gondolsz rólam, erről a számról,
Az anyámat szidod, leolvasom a szádról.
Mert fáj, hogy a történet veled is ez,
Csak én már kiszálltam, te még csak melegítesz.

Refrén

Az én sztorim szomorú, de nevetek rajta,
Mindenki néz, de Feri ilyen fajta...
Mikor a többi elkezdi, ő abbahagyja,
Ujjlenyomatát rapben hagyta rajta
Ezen a világon, itt a falakon,
Könyörgöm, de dühöm nem ereszt szabadon.
Haragom elmossa a béke szelét,
Már megkaptam mindent, mégse elég.
Az utolsó pálinka olaj a tűzre,
Rátámad a pánikra, emlékem űzd el
Kérlek Istenem, kérlek barátom,
Lehet az eget utoljára ma látom.
Mindent, mit adtál, köszönök szépen,
Csak mi ketten ott azon a képen,
Ezer féle képpen jött el a mámor,
S tűnt tova hamar, mint nyári zápor.
Egyetlen szerelmem és szüleim csókja,
Barátim gyertek, igyunk a szóra.
Szeretet és gyűlölet, ami felőröl,
Itt most befejezek, majd kezdhetem elölről...

Refrén

Feri az marad...békét...

Szomorú tekintet

Mosolyoghatsz, nevethetsz.
Ha a szíved vérzik, a szemed nem hazudtolja meg magát...
A lelkedről apró csíkokat nyúznak le emberek, te pedig csak mész tovább, míg végül elpusztulsz...

Megölöd önnön magadat azzal, hogy nem adod ki magadból!

új-régi



Mert mindig akad egy új érdekesebb csilli szép játék.
A régi pedig mehet a kukába...
Csak azt ne feledd el édes, hogy ma még új vagy, de holnap már te is csak egy újabb régi kacat leszel!


Oh mond, mond miért sírsz, miként a világra nehezedő esőfelhők,
Könnyeid zápora eláztatja szomorú arcodat...

Nem tehetek róla, ám mégsem hagyhatom abba. A szívem vérzik, lelkem nyugalma oda...
Buta-buta-buta...
Tudom jól, hogy hiába! Kárba vész megannyi szép pillanat, megmérgezi a keserűség.
De mit tehetnék?!
Semmit. Ez az igazság. Ez a szó pedig felhasítja bánatos szívemet.
"Minden hiába!"
Súgja lelkem egy darabja, de én képtelen vagyok engedni. Hiába a szögesdrót szíve körül.
Hiába minden, nincs szalmaszál, csak újra és újra a régi nóta.
Gyászos élet.
Eső hull
Összevegyül könnyeim záporával,
fáj, de mégis boldog vagyok. Mert tudom, ha én sosem kellek... Szükség többé nincs rám... Ő él a szívemben, a fejemben, tiszta kép. Gyönyörű látomás...
Sosem lesz valóság, sosem lesz az enyém.
Így csak sírok...sírok az esőben...sírok a sötétben...sírok egyedül az ágyam mélyében...

2011. június 15., szerda

Vágy



A hajnal hűs párája cseppent ajkamra, miként a legszebb szerető által adható érzéki csók. A világ még aludt odakint, csak egy valami volt éber.
A lelkem, a szellemem, a testem mind ugyan azt akarta...mind vágyta jelenléted.
Miként a kiszáradt föld az esőt, úgy szívtam magamba illatod. Azt hittem álmodom, de te megjelentél, mint a legszebb kósza álomkép léptél elém.
Ujjaid végigsiklottak a nyakamon, forróságot hagyva maguk mögött, hogy ajkaid bársonyossága nyomán átjárjon a borzongás.
Miként a csókod puhasága mellé szempilláid csiklandozása önkéntelen mosolygást váltson ki...
Lágy és érzéki, ugyanakkor férfiasan sugárzó a jelenléted.
A vágy feltölti az egész testem, míg a bőrömön átjutva beléd nem ivódik a bizsergés. Magadhoz húzva törjük át a végső távolságot, hogy ajkaink az élvezettől nyíljanak szét utat engedve feltörő sóhajunknak.
A hajnali hűs levegő vízcseppeket rajzol meztelen bőrünkre. Ezek a cseppek pedig a legérzékibb táncban forrnak eggyé, hogy örökre elválaszthatatlanul ivódjanak álmaink és a gyűrött lepedő szálai közé...

2011. június 11., szombat

A csókok melódiája


Ártatlan játéknak indult az egész.
Egyikünk sem hitte volna, hogy szó-szót követ, végül ajkaink másként nyílnak...
- Csókolj meg! -hadarja a kiszáradt ajak.
- Csókolnálak. -hangzik el a vágy.
- Ajkadra vágyom! -simítok végig lágyan.
- Add nekem! -csókolom és megharapom...

Két rózsaszín csík, és ami mögötte van. Mégis belőle lett a kezdeti vágyaink kapuja, örömünk diadala, szomjúságunk jelképe, és felfrissülésünk okozója...

Nem mondom, hogy csókolnálak, sem kérem tedd te meg. Ha ajkaid ajkaimra vágynak, nem kell szó, csak a néma tett...

2011. június 9., csütörtök

Platform szeretés

Akajom-akajom, csak ne lenne olyan rohadt drága, vagy én ne lennék csóró T3T
Nem is az a cink, hogy drága, mert a betkóm is az volt, de a mai napig is bírja a kiképzést, szóval jó kis befektetés...
Csak épp online tudnám megvenni euróért -árat inkább nem mondok, mert senki kórházi számláját nem fizetem XD -
Pay-jal még megoldható lenne, csak ugyé hát próba az nuku... Nekem pedig a 99. cipő szokott jó lenni -__- ehh...
Pár kép:



2011. június 5., vasárnap

Sonata Artica - Replika

I'm home again, I won the war, and now I am behind
your door. I tried so hard to obey the law, and see the
meaning of this all. Remember me? Before the war.
I'm the man who lived next door. Long ago...

As you can see, when you look at me, I'm pieces of
what I used to be. It's easier when you don't see me
standing on my own two feet. I'm taller when I sit
here still, you ask are all my dreams fulfilled.
They made me a heart of steel, the kind them bullets
cannot see, yeah...

Nothing's what it seems to be,
I'm a replica, I'm a replica
Empty shell inside of me
I'm not myself, I'm a replica of me...

The light is green, my slate is clean, new life to fill
the hole in me. I had no name, last December, Christmas
Eve I can't remember. I was in a constant pain, I saw
your shadow in the rain. I painted all your pictures red,
I wish I had stayed home instead.yeah!!

Nothing's what it seems to be,
I'm a replica, I'm a replica
Empty shell inside of me
I'm not myself, I'm a replica of me...

Are you gonna leave me now, when it is all over
Are you gonna leave me, is my world now over...

Raising from the place I've been, and trying to keep
my home base clean. Now I'm here and won't go back believe.

I fall asleep and dream a dream, I'm floating in the
silent stream. No-one placing blame on me
But nothing's what it seems to be, yeah!!

Nothing's what it seems to be,
I'm a replica, I'm a replica
Empty shell inside of me
I'm not myself, I'm a replica

Nothing's what it seems to be,
I'm a replica.
Empty shell inside of me
I'm a replica. (repeat)

Nothing's what it seems to be,
I'm a replica
Empty shell inside of me
I'm a replica of me.....

I'm home again, I won the war, and now I am behind
the door. I tried so hard to obey the law, see the
meaning of this all. Remember me? Before the war.
I'm the man who lived...

Smaragd szempár

Szemei izzottak az éjszakában. Nem a vágy, vagy a szenvedély. A féltékenység festi smaragdzöldre íriszét. Azt hitte a férfi csak érte él, de o! Most, mikor éjfélt üt a magasban deres templom harangja az ódon Londonban. Féltékenysége gyilkolásra kész...
- Azt hittem szíved enyém. -sikoltja mérgesen. -Hogy béként karjaimban találsz, vagy ölem védelmében, mikor megpihen fejed.
- Félre értesz kedves.
- Az most a hős,mint Herkules! Végtére is porrá zúztad érző szívemet.
- Enged, hogy elmeséljem!
- Nem, nem, nem és nem! Hangod maradjon, lélegzeted akadjon! Halj! Ha enyém nem lehetsz, hát más nőé se légy.
- A bánat elvette az elméd épségét!
- Azt mondtad szeretsz!
- És szeretlek! Békélj, és légy enyém!
- Hazudsz! Gaz gonosz! Tűnj el, halj meg! -roskad össze.
- Kedves. -ölelné át, de ellöki magától a férfit.
- Hagyj el! Ölj meg! Nézz át rajtam, hogy végre felszabadíts! -zokog.
- Hát nem szeretsz?!
- Szeretlek, és ez lassan felemészt! Téged szeretni a földi pokol keserve, megannyi fájdalmasan gyönyörű pillanat. -néz fel.
- Gyönyörű szemed miattam könnyes. Engedd, hogy felitassam, engedd, hogy feledtessem... Engedd, hogy ismét szerethessem!

...Ismét Szerethessem!

2011. június 4., szombat

Tükörország




Úgy érzem nem vagyunk egy síkon. Nem létezhetünk egy dimenzióban. Bármennyire is vágyom, nem tehetem...
Bánatos szívvel tovább sétálok a dimenziómban, hol áldott és átkozott falon keresztül láthatom csak őt.
Kínomban az üveget hiába kaparom.
Hangon nem ér el hozzád.
Szívem nem lehet tiéd.
Sosem értheted meg igazán, hogy miért...
O, miért?! kérdezem újra és újra, de nincs ki válaszolna.
A világom szűkül, míg végül egyszer el nem porlad...
S én csak áldott és átkozott falakon keresztül némán búcsúzhatom...

Tükörország, miért teszed ezt velem?!
Miért veszed el tőlem a nemlétező kedvesem?!
Tudom, hogy él, mégis hiába remélem... egyszer megérinthetem...
Csak tükröd sima hidegségét érzem
és a fájdalmat
mit
okozol mélyen bennem...

2011. június 3., péntek

gólyahírek...


Naaaagyon boldog vagyok most! :)
Szinte el sem hiszem a történteket, de mégis igaz...
Nyugalom, nem olyasmi amire most ennyiből gondolni lehet. Igen, gólyahírek! :)
Ám most szó szerint értve. Idén először végre újra itt van a gólyapár. Ráadásul nagyon közel telepedtek le pihenni, majd pár kört megtettek a levegőben, mintha csak üdvözölnék az őket csodálókat.
Tudom jól, hogy nem ugyanazok akik régen lakóink voltak, de ettől még örömmel tölt el a látványuk. :)

2011. június 1., szerda

one ok rock- kemuri

kono mama da to jibun dake janakute kono sekai kowareru darou
shinrai dekinai DEKAi mirai yume wa aru kedo...

kyou mo asa kara yoru made ii koto hitotsu mo nakatta
tada toki wa sugite hada mo tetsu mo sanka shiteiku dake sa
yo no naka yuugai na mono dake ga umareteiru you na
jibun no yaritai koto mo dareka ni jama sarete
suikonda KEMURI wa hitobito no karada wo itametsuke
nani hitotsu ii koto nante nainda
doushite kureru no?

kono mama da to jibun dake janakute kono sekai kowareru darou
shinrai dekinai DEKAi mirai yume wa aru kedo...
KEMURI ni tsutsumareta giseisha ga tamashii komete sakendeiru
yo no naka wo osen suru nikui YATSUra
me ni wa mienai namida wo nagashiteru

haiki GAS wa kiri no you ni mae ga mienakute tenrakushi
seiji ga ookiku yusaburi kakeru
kankei nai to omottete mo itsuka wa sono te no hira ni
orera wa korogasarete asemizu nagasu dake na no ka?
subete wo senjou shite mata ichi kara (ano toki, ano ba no atsuryoku, gendou)
kitanai KEMURI wo okou no you ni (nanimo dekinakatta jibun)
Such a smoky world

kono mama da to jibun dake janakute kono sekai kowareru darou
shinrai dekinai DEKAi mirai yume wa aru kedo...
KEMURI ni tsutsumareta giseisha ga tamashii komete sakendeiru
yo no naka wo osen suru nikui YATSUra
me ni wa mienai namida wo nagashiteru

soitsu wo tsukuri dashita shoutai wa akasarezu arashi ga kuru
kuroi kumo, chi no ame, himei agete mo KIREI goto naraberu no?

kono mama da to jibun dake janakute kono sekai kowareru darou
shinrai dekinai DEKAi mirai yume wa aru kedo...
KEMURI ni tsutsumareta giseisha ga tamashii komete sakendeiru
yo no naka wo osen suru nikui YATSUra
me ni wa mienai namida wo nagashiteru