A gyerekeket úgy nevelik,hogy keressék a mesebeli herceget, valamint a megmentésre váró hercegnőt. Mikor a kicsi felnő mindenkiben keresi a klisés megoldású herceget,hercegnőt. Ha szerencséd van találsz valakit aki már elfogadható közelségbe került az említett királyi személyhez aki a fejedben él. Csak az a kérdés,hogy az adott személy miként lát,hogy hol tart a saját törzsfejlődésében. Lehetőségeid pedig valahogy rávezetni a másikat,ez vagy sikerül,vagy nem. Valamint a várakozás,hogy a szeretett kedves szemei végre felnyíljanak és rád ragyogjanak,téged lássanak csak. Talán ez a pont az ami végül a halálig tartó kapcsolatot eredményezi. És ha a kapcsolat vesztésre van ítélve akkor gondolkozz el azon,hogy valóban felnyílt e a szemed álmaidból. És tényleg ő volt e a te saját herceged, megmentésre váró hercegnőd. Ha a nem egy minimális szikrája is megjelenik akkor fuss,rohanj, láss, keress,mert Ő még vár rád. Bánkódhatsz,de felesleges szenvedtetni magad, ő már rég tovább lépett és folytatja kereső útját,míg te a veszteség és fájdalom mély iszapjában hentergőzve tengeted napjaid...
Egyszer megvirrad a hajnal, és a keresett kedves végre rád pillant,hogy elveszhessetek egymás lelkében,és a jó meleg tengerében,hogy végül eljussatok a még lakatlan szigetre,melynek neve valós, igazi boldogság. Mindenkinek van szigete,csak valaki feladja mielőtt az a sirály végre jelezné neki,hogy közel a föld. Szóval ne csüggedj,tempózz tovább... Egyszer kifizetődik, biztosan...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése