Amikor megkérdezed "Mi újság?"
azt felelem, hogy semmi különös. Hol ott annyi mindent mondanék...
Amikor csendben vagy millió kérdés foglalkoztat. Mire gondolsz? Unatkozol? Tehetnék valamit?
Ám csak annyit teszek, hogy várom változzon valami. Nem akarlak zavarni elmélkedésedben, sem túlságosan kíváncsinak tűnni, vagy ne adja túl sok lenni.
Amikor túlkombinálom amit mondasz míg végül már fájnak a szavaid, mosolygok. Nem akarom, hogy meglásd amint belül sírok. Néha elfutok, mert félek végül kimondod a gondolataimat és véget ér minden.
Amikor a telefonban elhallgatok, figyelem a légzésed édes dallamát. Hallgatom szavaid, elképzelem amint fel-alá sétálsz, ülsz, fekszel, főzől vagy bármit csinálsz...
Amikor pedig messze vagy tőlem éjszakánként lehunyom a szemem és veled, rólad álmodom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése