Azt hittem ez sosem történhet meg.
Azt hittem a világ nem ily kegyetlen.
Szerettelek, s szeretlek,
azt mondtam, hogy mindig is szeretni foglak!
Ám a mindig fájó ígéret volt.
Elmúlt minden, azóta csak csend honolt.
A csend szívemet tépi,
könnyeim hiába hullnak
a bűnbánat lángját el nem érik,
tüzet oltani nem tudnak...
Elhitettem magammal, hogy amit éreztem elmúlt rég,
ám hiába tagadnám, hiába hazudnék...
Sajnálom, hogy mindez megesett,
mert Szeretni foglak, Szeretlek és mindig is Szerettelek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése