Írta: Mazán Attila
Vers 1:
Ablakon túli isten,
utcák kövén lépdes.
Félvér háborúkba hív,
tiporja mind, mi kedves…
Ábrándon túl a nincsen,
oly szótlan, oly teljes.
Bár béke hullna reánk,
e-kérés mily keserves…
Refrén:
Kérlek, hozz újra békét – szívünk lásson újra fényt
Sötét sereged altasd mélyen
Kérlek, hozz újra békét – szívünk lásson újra fényt
Engedd lelkünk hozzád érjen
Vers 2:
Ecsetről hulló álmok,
versekben fogant vágyak.
Oly sok remény bennünk,
kívántunk, rabnak estünk.
Vállunkon a holnap terhe,
gyermekek sírnak érte.
Megváltást ki ígérhet?
Vers 3:
Egykor tán angyalok voltunk,
az égen túl még visszahív.
Mindaz mi lényünk szépe,
édes feledésből útra kél.
Középrész:
Hinni akarok,
Hinni akarok,
Hinni akarom, hogy van még remény
Hinni akarok,
Hinni akarok,
Hinni akarom, hogy van még remény
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése