Nightwish-Kuolema Tekee Taiteilijan

Kerren vain haaveeni nähdä sain
En pienuutta alla tähtien tuntenut
Kerran sain kehtoomi kalterit
Vankina sieltä kirjettä kirjoitan

Luojani, luoksesi anna minun tulla siksi miksi
lapseni minua luulee

Sinussa maailman kauneus
Josta kuolema teki minusta taiteilijan

Luojani,luoksesi anna minun tulla siksi miksi
lapseni minua luule

Oman taivaan täbbe loin
Anna minum päästä pois

várjuk már...

Igen-igen... Supernatural póóóvaaaa :)

És jan 21-én végre folytatódik, mert két hónapos karácsonyi szüneten voltak... és annyi idejük volt, hogy mindketten eljegyezték a barátnőjüket. T_T'

Legyetek boldogok srácok!

Ha mégsincs szerencsétek,mi akkor is várni fogunk rátok... nah jóó ez gonosz,de igaz.

Dean és Sam Winchester for ever! na meg apusuk és a kis angyaluk is :)

nem jön álom...

Reggel hajnalban kellene kelnem,hogy időben beérjek a stat vizsgára.Ám én valamiért képtelen vagyok most aludni. Nem para, inkább hiányzik a jóéjt puszi, vagy az esti mese... :)
Ha már a puszi nem kivitelezhető, max ha beválalom a kutya csókos ajkait, ami kissé szagos... De az eredmény garantált k.o., vajh' felébrednék tőle reggel időben? XD
Már csak 1-2 hét és vége a vizsgaidőszaknak. Már várom, végre privát és félretett dolgaimmal is foglalatoskodhatom, mint pl: nyomtatás, szabásminta keresés, animézés,odaát nézés -jan 21 érkezik az új ep ^^- és-és-és mindenféle jóó és fantasys dolog...
Azt hiszem néznem kellene egy pár Avatar ep-et, az segít mostanság, Csongi hangja álomba ringat, és tényleg álmodom egy ideje. Nem emlékszem sokra, de azt érzem,hogy jó álmaim voltak. Bosszantania kellene,hogy elfelejtem?! Már megszoktam, csak azt nem, hogy álmodom, ugyan is valamiért nagyon ritkán, kb telehold idején, de akkor is 1-2 éjszaka vagyok képes álmodni.

Nah jóó vége...várom a hét végét, pedig még el sem kezdődött, és itt ülök vasárnap 23:18-kor azon filózva miként tudnék aludni... ez azért beteges valljuk be XD
Szóval megyek avatarozni, és utána Oyasumi nasai minna! ^^

The Islander

And old man by a seashore
At the end of day
Gazes the horizon
Wish seawinds in his face
Temptest-tossed island
Seasons all the same
Anchorage unpainted
And a ship without a name

Sea without a shore for the banished one unhead
He lightens the beacon, light at the end of world
Showing the way lighting hope in their hearts
The ones on their travels homeward from afar

This is for long-forgotten
Light at the end of the world
Horizon crying
The tears he left behind long ago

The albatross is flying
Making him daydream
The time before he became
One of the world's unseen
Princess in the tower
Children in the fields
Life gave him it all:
An island of the universe

Now his love's memory
A ghost in the fog
He sets the sails one last time
Saying farewell to the world
Anchor to the water
Seabed far below
Grass still in his feet
And a smile beneath his brow

This is for long-forgotten
Light at the end of the world
Horizon crying
The tears he left behind so long ago

Nightwish

Távoli északon, messze bár mégis velem...

Mindig is vonzott észak. A természet vad ám gyönyörű harca az időjárás viszontakságaival, a különös lelkületű északi emberek, a zene, a történet, szóval sokminden. És már jó ideje egy okkal több, hogy vágyakozzam a kelták északi jeges világába. Ez pedig egy olyan személy akihez foghatót talán sosem lesz alkalmam mégegyszer megismerni. A legnagyobb kérdés viszont az, akarok e megismerni mást, vagy örökké, és még azután is ragaszkodjam hozzád. Ha hallagtom a zenét, vagy kinézek a havas tájra máris hozzád repül a lelkem és a gondolataim.

Csak a végső lendület kell, hogy elrugaszkodjam a szirt széléről, és suhanva ereszkedjem a túlpartra, hozzád, és észak büszke népéhez. De félek...félek ugrani, nem azért, mert nem bízom abban, hogy elkapsz, vagy,hogy lezuhanok. Nem tudom megmondani mi is az oka, de még várnom kell, talán egy jel érkezik, és vele együtt a végső eltökéltség.

"ugorj-ugorj-ugorj, s én elkaplak, szorosan átölellek meg ne fázz, és vigyázok rád, míg kéred, vagy míg elég bátornak nem érzed magad, hogy szabadon szágúldj a természet vad szépségében. Fel egészen a legvégső peremig, és ott az északi fények a tanúi lesznek mennyire szeretsz,szeretlek. Kiáltod a nevem és én ott leszek veled!"

el kellett vesszelek, hogy rájöjjek fontos vagyol

Alex és Yumi rajza az Ezüst farkas című írásomhoz.
Mikor megpillantottam a képet, teljesen és egyből beleszerettem! Arigatou, hogy megalkodtad nekem azt a csodát ^^

A távolság néha megmutatja mi is igazán fontos, vagy inkább ki. Mikor otthagyta a sulit, a mi kapcsolatunk talán akkor kezdődött igazán. Mára már nee-chan kapcsolatot ápolunk, és ő az aki "helyrepofoz" vagy éppen alkap, ha zuhanok a hülyeségem hatására kialakult katasztrófa szakadékába. Barátnő, lelkitárs, és már-már testvér. Ez vagy nekem te. Akinek a művészete életet ver a soraimba, aki megvalósítja elképzelésemet egy-egy karakter, vagy történet pillanatképéről. És főleg egy olyan személy aki megmutatja milyen is az aki nem fél az ismeretlentől, aki mer lépni az újdonság felé, és legfőkép mer élni. Biusz én így szeretlek. Flúgosan, szókimondóan, világosan látón, és igazi családtagként, ahol nem számít ki kinek a vérrokona, mert egy magasabb dolog kapcsol össze minket! Maradj ilyen, a világnak kellenek az ilyen emberek!!! de főleg nekem...

Wiw..msn..barát..levelezőpartner...

Egy furának tűnő gondolat után írtam egy lánynak, ő válaszolt is, és kiderült, hogy sok közös favoritunk van az animék világában. A "beszélgetések" során sok közös lett köztünk, és bár a valóságban nem találkoztunk még, Asu-t is az életem részének tekintem.
Na meg önző mód az egyik dvd beszerzőmnek is, amiért nan-nan hálás vagyok! ^^

Sok átüzizett óra után egy másik elérhetőségen keresztül is tartjuk a kapcsolatot. Ez nem más, mint a klasszikus levelezés, ami elrakható emléket jelent számomra.. Sok doldot tőle tudtam meg, és mégtöbb dologban azonos a véleményünk, helyzetünk. Ez olyan jó érzés, hogy mégsem vagyok egy fura lény a világban aki egymaga küzd, és hülye elképzelései vannak. Szóval ajigatoo, hogy rádöbbentettél, a különcségem mégsem annyira eltérő mástól. Mi csak rossz helyen és/vagy rossz időben léptünk be az élet körforgásába, de megtaláljuk az utunkat! Ezt hidd el nekem! :)