Nem értem én az embereket! T_T
Nee-san azt mondja emlékeztet rám az a Bizonyos személy... És valóban... *csóválja a fejét*
Eddig észre sem vettem. Képtelen kétséges képtelenség, hogy ez igaz, és mégis. Képesnek kell lennem felismerni a valóságot.
Már értem, hogy mennyi nyüg lehettem ezekkel a dolgaimmal. Most, hogy a másik oldalon vagyok szétvet az ideg T_T
Hétszáz-millió kérdésem lenne minimum, de neeeeem... Kizárt, mert NEM, egyszerűen úgy sme kapnék választ. Ha pedig felteszem és reménykedem állandó csalódás ér. Valaki verje meg, vagy verjen meg.
Kell/nem kell + Kellek/nem kellek
A képlet rohadt egyszerű, és mégis annyira bonyolult, hogy folyamatosan csak ezen pörgetem az agyam.
Elegem van ebből a szarakodásból! Igent nem fogok kapni, a nem pedig nem fog feloldozni...
Te szentséges égi kapukulcs! Istenverte nagy marha vagyok, semmi más.
Miért kell nekem állandóan megkeverni a sarat magam körül, mikor már úgy is nyakig merültem az iszapban?
Ebben legalább egyformák vagyunk hurrárum... :(
Ki fogok készünl nélküle, és ki fogok készülni ha nem lehetek vele.
Istenverte marhája, nézz magadra végre... Fogd fel, hogy nem kellesz neki, és halj meg gyorsan, hogy aztán egyszer újra élhess valakiért akiért ismételten elhiszed, hogy érdemes... *mormolja magának, hátha végre ráébred a lelke amit a józan ész próbál beadni neki, de mind hiába...*
2011. április 5., kedd
Tali :3
Elképesztő mennyire várom már a csütörtököt.
Egyrészt végre kiszabadulok innen *hallelúja*, másrészt még Nee-sannal és Nikivel is találkozok VÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉGREEEEEEEEEEEEE ismételten.
El sem hiszi *szussz*
Nah szóval a menet eddig úgy fest, hogy de előadások, remélhetőleg jó szellemben *muhaha*
utána pedig szabadságos program és a magunk módján formabontó formahozás! *szeretés ezerrel*
Ki kell innen szabadulnom, különben meggajdulok rövid időn belül.
Vagyis inkább még jobban és tényleg *hahaha*
És ismételten remélhetőleg még a Jancsi és Bálintka sem lesz rest visszabújni a koliba, helyettünk. Szóval jó csapat, jó hangulat, kiimádkozott jó idő *mormol a napsütésért*
Bezony, mert csak akkor lesz fotózás, és csak akkor leszek hajlandó végigcipelni sószsák úrfit a városon több ízben, ha verőfényes napsütésben készülhetnek róla a képek végre... Ha már azaz átkozott wig nem ér haza sosem *nyüssz*
Kellett nekem barterba szállni azzal a csajjal T_T nyah de már mindegy.
Megfőztem, megehetem :/
A lényeg a lényeg, hogy épebb elmém megőrzése érdekében Csütörtök kiruccanás és lazulás *-* de jó is lesz... mert annak kell lennie... és mert csak az lehet, ha jó formában találunk egymásra Nee-sannal ;)
Vigyázz Keszthely! Érkezünk! :D
Egyrészt végre kiszabadulok innen *hallelúja*, másrészt még Nee-sannal és Nikivel is találkozok VÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉGREEEEEEEEEEEEE ismételten.
El sem hiszi *szussz*
Nah szóval a menet eddig úgy fest, hogy de előadások, remélhetőleg jó szellemben *muhaha*
utána pedig szabadságos program és a magunk módján formabontó formahozás! *szeretés ezerrel*
Ki kell innen szabadulnom, különben meggajdulok rövid időn belül.
Vagyis inkább még jobban és tényleg *hahaha*
És ismételten remélhetőleg még a Jancsi és Bálintka sem lesz rest visszabújni a koliba, helyettünk. Szóval jó csapat, jó hangulat, kiimádkozott jó idő *mormol a napsütésért*
Bezony, mert csak akkor lesz fotózás, és csak akkor leszek hajlandó végigcipelni sószsák úrfit a városon több ízben, ha verőfényes napsütésben készülhetnek róla a képek végre... Ha már azaz átkozott wig nem ér haza sosem *nyüssz*
Kellett nekem barterba szállni azzal a csajjal T_T nyah de már mindegy.
Megfőztem, megehetem :/
A lényeg a lényeg, hogy épebb elmém megőrzése érdekében Csütörtök kiruccanás és lazulás *-* de jó is lesz... mert annak kell lennie... és mert csak az lehet, ha jó formában találunk egymásra Nee-sannal ;)
Vigyázz Keszthely! Érkezünk! :D
2011. április 3., vasárnap
Aggodalom, tehetetlenség, düh
A szívem megállt most este, és nem is csak egy pillanatra.
Átjárt és megijesztett a hír, majd az aggodalom...
Tudom, hogy azt mondod mindig, hogy érted aztán nem kell...
De ha nem aggódnék, akkor az azt jelentené, hogy nem szeretlek, és nem vagy fontos.
Pedig az vagy! Rettentő fontos, és úgy szeretlek, mint kevés lelket a földön...
Mégis képtelen vagyok dolgokra.
Nem tudok veled lenni abban a nagy és fontos pillanatban. Nem támogathatlak, nem foghatom a kezed, nem tehetek semmit!!! Csak a távolból,csendesen, némán, teljes szívvel és lélekkel, őszintén szurkolok. Valamint Reménykedem, hogy minden rendben menjen.
Az aggodalom és a tehetetlenség dühe pedig áztatja az arcomat...
most, mikor ezeket a sorokat írom...
előbb és eztán, mikor csak a képernyőt bámulom és próbálom kitalálni mit is mondhatnék.
Féltelek! Szívós vagy és kemény... én mégis féltelek...
Átjárt és megijesztett a hír, majd az aggodalom...
Tudom, hogy azt mondod mindig, hogy érted aztán nem kell...
De ha nem aggódnék, akkor az azt jelentené, hogy nem szeretlek, és nem vagy fontos.
Pedig az vagy! Rettentő fontos, és úgy szeretlek, mint kevés lelket a földön...
Mégis képtelen vagyok dolgokra.
Nem tudok veled lenni abban a nagy és fontos pillanatban. Nem támogathatlak, nem foghatom a kezed, nem tehetek semmit!!! Csak a távolból,csendesen, némán, teljes szívvel és lélekkel, őszintén szurkolok. Valamint Reménykedem, hogy minden rendben menjen.
Az aggodalom és a tehetetlenség dühe pedig áztatja az arcomat...
most, mikor ezeket a sorokat írom...
előbb és eztán, mikor csak a képernyőt bámulom és próbálom kitalálni mit is mondhatnék.
Féltelek! Szívós vagy és kemény... én mégis féltelek...
2011. április 2., szombat
újabb agyrémgondolatok
Verőfény és csicsergés...
Megszállt végre a régen várt ihlet *-* hosszú-hosszú idő után ismételten papírt, és ceruzát ragadok. A kellemes dallamok és a teraszon ücsörgés, sütkérezés.
Aztán utolért a furcsa agytekervényekkel megáldott énem. *home sweet home*
Istenek mentsék meg tőlem a gondolatolvasókat :D
Deeee úgy is fogalmazhatnék, hogy még magamat is lefárasztom *juppijéééééé*
meglepő és mulatságos egy mutatványos, ez lennék én, ha szabadjára engedem azt a "nagy" és furcsa eszem...
És igen-igen megállt az eszem, hogy eszemet vesszem *bólogat*
potom két perc alatt megjártam a mennyeket és a poklot. A legnagyobb pozitívből depresszíveket meghazudtolva süllyedtem a sötét mélységbe...
Ajkaim eszelős mosolyra húzódnak, miközben könnyes tekintetem fátyolosan csillan a déli fényben.
Nem vagyok ember. Azt nem tudom, hogy több -kizárt- vagy kevesebb -bizony-, de tuti, hogy nem ember... eszelős, zakkant, bolond oh de még mekkora...
Megszállt végre a régen várt ihlet *-* hosszú-hosszú idő után ismételten papírt, és ceruzát ragadok. A kellemes dallamok és a teraszon ücsörgés, sütkérezés.
Aztán utolért a furcsa agytekervényekkel megáldott énem. *home sweet home*
Istenek mentsék meg tőlem a gondolatolvasókat :D
Deeee úgy is fogalmazhatnék, hogy még magamat is lefárasztom *juppijéééééé*
meglepő és mulatságos egy mutatványos, ez lennék én, ha szabadjára engedem azt a "nagy" és furcsa eszem...
És igen-igen megállt az eszem, hogy eszemet vesszem *bólogat*
potom két perc alatt megjártam a mennyeket és a poklot. A legnagyobb pozitívből depresszíveket meghazudtolva süllyedtem a sötét mélységbe...
Ajkaim eszelős mosolyra húzódnak, miközben könnyes tekintetem fátyolosan csillan a déli fényben.
Nem vagyok ember. Azt nem tudom, hogy több -kizárt- vagy kevesebb -bizony-, de tuti, hogy nem ember... eszelős, zakkant, bolond oh de még mekkora...
2011. április 1., péntek
Rakastan häntä, hän ei tarvitse minua. Miksi näin? Miksei hän vain ikuinen lukematon? Kaikki, mutta haluan tehdä kaiken rakkauden. Hajanaisia sydämessäni, kun ajattelen, ja sinun on kastettu kyyneleet silmissä.
Ehkä liikaa vaadittu, että te todella rakastaa jotakuta niin haluan? Onko sinulla oikeus halu tähän? Sinulla on oikeus elää, rakastaa ja olla onnellinen? Pelkään. Vannon olen kauhuissani siitä unohdetaan tai yhtäkkiä unohtaa. Koska mikään ei ole pysyvästi täysin nukkaamaton...
23 vuotta rakkautta, kärsimystä ja hitaasti tappaa sinut. En ole koskaan rakastanut ketään niin paljon, ja senkin vähän. Haluamme mielellämme leikata oman kurkun, uudestaan ja uudestaan En halua sanoa, että rakastan sinua. Rakastan sinua kuolet!
Ehkä liikaa vaadittu, että te todella rakastaa jotakuta niin haluan? Onko sinulla oikeus halu tähän? Sinulla on oikeus elää, rakastaa ja olla onnellinen? Pelkään. Vannon olen kauhuissani siitä unohdetaan tai yhtäkkiä unohtaa. Koska mikään ei ole pysyvästi täysin nukkaamaton...
23 vuotta rakkautta, kärsimystä ja hitaasti tappaa sinut. En ole koskaan rakastanut ketään niin paljon, ja senkin vähän. Haluamme mielellämme leikata oman kurkun, uudestaan ja uudestaan En halua sanoa, että rakastan sinua. Rakastan sinua kuolet!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)