2011. december 17., szombat

Sohasem


Ráébredtem, hogy sohasem lehetek az amit várnak tőlem.
Sosem leszek normális ember...
Sosem láthatom úgy a világot, mint mások,
és sosem...sosem fogok tartozni sehova sem...

Senki sem lát úgy ahogy én.
Senki sem érzi a vihart szívem tengerén.

Sohasem lesz senki aki az utolsó pillanatban fogná a kezem.
Sohasem ejt könnyet, ha létezésem emléke felidéződik benne...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése