őrület, csak saját felelősségre

Mehetnékem van...
A holdat bámulva az elmém szárnyalva fut az örökké zöldülő lombok alatt. Valamelyik életemben farkas lehettem, mert ez nem kósza képzelődés.
Egy dal egy sora visszhangzik a fejemben. "A napba nézek és fázik a szemem, látom amit te NEM!"
Nem tudom kifejezni szavakkal azokat a benyomásokat amiket érzek. egyszerűen nem vagyok képes megjeleníteni. Nem megy.
Másként látom a világot és ez talán örökké elválaszt majd a normális léttől?!
Egyáltalán akarok normális lenni?!
Milyen áron? Mit veszhetek egyik vagy másik választással.
Nem tudom. Kérdések kérdések hátán, de válasz egy se.
Belefáradtam az egészbe. Hogy nem szeretem magam, hogy más sem szeret, hogy nincs semmi az ég világon, csak kattogó fogaskerekek.
Ha megbolondulok tuti, hogy felnyitom a koponyámat...

Képtelen vagyok színészkedni. Sosem ment túlságosabban. Még egy orgazmust se tudok színlelni, pedig ott csak jóformán nyögni kellene. Cinkes ez az egész.
Vajon, ha bekattanok és vége mindennek valaki rátalál erre... Lehetne egy szánalmasan vicces vígjátékot írni belőle? Kétlem.


Emi cica, bár nem is tudom miért pazarlom rá a karaktereket. Szóval miss Kampós orr terhes. Danitól tudom, de nem értem vele miért kellett közölni a hírt. Mindenesetre a csaj bejelölt még face-en is holott sosem csíptük egymást. Kár szépíteni, a kevés emberek egyike akinek a puszta létezése is irritál néha.
Szóval terhes, ha belegondolok nem nagyon meglepő, végtére is hogyan kellette magát az osztálytalálkozón is. Sztücsök >__<
Mondtam Daninak, hogy sajnálom a gyereket amiért olyan anyja lesz... Dani csak annyit reagált rá, hogy ha örökli az orrát, Keszthelynek lesz saját egyszarvúja :D
vagy 10 percig ezen szakadtam. bolond egy pasi, de imádom. 5 éve volt rá, hogy örökre beleírja magát a múltamba, persze csak mint barát.
mennyi- mennyi közös emlék...

nagyanyámat elnézve már erősen meggondolom azt a kijelentést, hogy "ezt sosem fogom elfeledni" egyre inkább nagy és üres szavakká válnak. Furcsa, hogy már mióta nem jelent számomra semmit sem. :/ gáznak kellene éreznem, de valahogy mégsem megy... nyíltan a halálomat akarta, ki akarta törölni a létezésem is. ezek után képtelen vagyok szeretni őt. ha ez rossz emberré tesz, akkor rossz vagyok.

Nem találom a helyem... mehetnékem van... egy dal sora visszhangzik a fejemben... és a tik-tak, tik-tak... ketyeg az életem rugója...