20 kibaszott munkanap... ebből 3 úgy letöltve, hogy azt hittem elbőgöm magam a fájdalomtól, többször is... Erre a 21, illetve a 4. hasonló napon kell egy jöttment senkinek játszani a főnököt, és ráolvasni a fejemre?! Hát álljon már meg a világ >__<
Szívességet tettem azzal, hogy nemet mondtam a betegszabira, mert nem akartam őket hirtelen a szarkupacba nyomni nyakig, és ez a hála?!
Mostantól nincs jó pofizás, meg legyünk barátnők, stb-stb... igen kérem, rájöttem, hogy a munkahely, munkahely ahol a ma még barátodnak hitt emberke, holnap simán megforgatja a hátadban és egyúttal a szívedben is azt a bizonyos apró pengét.
Ennyi volt, vége van... Elszakadt a cérna...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése