Bár sosem ismerhettelek meg, mégis örökké a szívembe zártalak.
Bár sosem láthattalak, el mégsem feledlek.
Megfogadtam, hogy nem sírok többé miattad...
Ám ahogy e sorokat írom, a könnyeim vég nélkül potyognak!

Mikor leszál az est, a lesötétebb pillanatban érted gyújtok gyertyát.
Ne légy szomorú, ha megpillantod könny áztatta arcomat.
Könnyeim érzelmeimből fakadnak,
Szeretet, örök Szerelem melyet az első pillanattól kezdve éreztem.
Hiány, mely utánad levő űrben tátong...