Sosem szerettem ezt a napot, sosem voltam romantikus és ezt annyira hajtogattam, hogy majdnem én magam is elhittem. Majdnem...
Pedig ez nem így van és minél jobban szeretnék valamit annál jobban beágyazódik a fejembe, a vágyaimba, az álmaimba.
Hiszem, hogy eljön az a pillanat amikor levetkőzhetjük az utálatot. Nálam ez történt és az okozója Te vagy. :)
Persze még mindig nem vágyom nagy dolgokra, csupán hétköznapi apróságokra. Ha megtehetném elmondanám, hogy mit is jelentesz a számomra. Hogy úgy szeretlek, mint senki mást ezen a földön. Veled ébredek, veled alszom el, a telefonom a párnám alatt várva azt, hogy megcsörrenjen. Tárolva és elrejtve az üzeneteket, képeket, dalokat, emlékeket amik hozzád kötnek.
Ha megtehetném akkor egyetlen szoba jelentené a világot számomra. És ebben a szobában nagyon nagy és fontos helyed volna. A mai napon, Valentin, Bálint és a Szerelem rózsaszín giccsparádéjának a napján nem vágynék másra, mint egy közösen elkészített vacsorára és egy jó kis otthoni közös mozizásra. Akár kanapén, vagy szőnyegen ücsörögve, vagy az ágyban hol fekve, hol ülve. Mindegy hogyan, a lényeg, hogy Veled. Érintve, hallva, érezve, boldogan...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése