Ráébredtem, hogy sohasem lehetek az amit várnak tőlem.
Sosem leszek normális ember...
Sosem láthatom úgy a világot, mint mások,
és sosem...sosem fogok tartozni sehova sem...
Senki sem lát úgy ahogy én.
Senki sem érzi a vihart szívem tengerén.
Sohasem lesz senki aki az utolsó pillanatban fogná a kezem.
Sohasem ejt könnyet, ha létezésem emléke felidéződik benne...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése