2011. november 15., kedd

Szeret-Nem Szeret... egy buta lány félelmei

Most csak lényem kétféle változatával rukkolok elő. Ám már ők ketten is bőven eleget tettek, hogy bajba keverjem saját magam. Láz- és rémálmos éjszakába kiteljesedve...

1. Happység.
1,5 évnyi agyalás után megtörtént az ami csak a legvadabb (nah igen :D) álmaimban. Az, hogy láthattalak, hallhattalak, érinthettelek, csókolhattalak a boldogság pillangóinak milliárdját alkották. A puszta emlékektől pedig újabb és újabb kis lény születik.
Ez az egész pedig megismétlődött. Ha hivatalos statisztikát veszem alapul akkor ez még nem jelentene semmit. Ám mivel én arra számítottam, hogy az első találkozásnál egyszerűen sarkonfordulsz és otthagysz... *lehajtja a fejét és mosolyogva rázza meg* Tudom-tudom mindig a legrosszabbra számítok és ettől állandóan beparázok...
Ha összegeznem a fenti sorok zagyvaságát a lényeg annyi, hogy Veled lenni = Repeső Szívű Betti... *mappát maga elé tartva várja a neki célzott rohadt paradicsomot*


2. Depiség.

Igen. Nincs fény árnyék nélkül és vicaverza...
Az élet 23 év alatt megtanított arra, hogy amikor boldog vagyok mindig történik valami, ami mélyen visszaránt a sötétbe. Sokszor gondoltam úgy, hogy jobb is ott nekem. Most mégsem akarom, hogy megtörténjen. Ám ez a részem fél, mit fél....retteg!
Le sem kell húnynom a szemem látom lecsukott szempilláidat, kócosnak tűnő, de mégsem tincseidet. Ahogy a pólód kirajzolja a tested vonalát miközben töltöd a cigit. Ujjaid állását miközben tartod. A köntös alól előbújó részleteket. És léted/lényed hangjait. Ahogy szuszogsz álmodban, kifújod a füstöt és még megannyi mást...
Amitől félek, hogy egyik pillanatról a másikra minden elveszhet.
Nem mondom, hogy belepusztulok, sem azt, hogy végzek magammal. (Ilyesmivel nem fenyegetőzök, már eszembe sem jut) Az viszont biztos, hogy mély, és fájdalmas sebbel járna. Korábban nem tudtam pontosan mire is vágyom amikor utánad vágyakoztam. Próbáltam elképzelni, de te mindig azt mondtad csak a jó feledet ismerem, úgy könnyű szeretni téged. Most viszont /talán/ tudom, elveszteni pedig biztosan nem akarom.
Nem mondom, hogy ez a nagybetűs SZERELEM részemről, végtére is annyira más, mint eddig bármi. De hát te sem olyan vagy, mint eddig bárki! :)

Angyal és ördög, de legfőképp ember, kit érdemes bármilyen formában szeretni.
Ám nekem a bármilyen forma nem lesz elég... Nem érem be vele. Szeretni akarlak és Szeretve lenni általad!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése